Első és legfontosabb dolog a lakáskeresés elején (amire én persze kicsit későn jöttem rá) saját igényeid összeállítása, a folyamat, melynek során saját magad ádáz ellenségévé válsz. Mármint ha olyan szinten finnyás maximalista vagy, mint én. De ha nem az a kérdés, hogy lesz-e fedél a fejed fölött, és van egy amúgy kényelmes albérleted (csak a franc akar havi rendszerességgel kidobni valamire súlyos tízezreket, ami nem is az övé), akkor igenis érdemes ezt összeszedni.
HOL?
Az a szomorú igazság, hogy a lakások árában mindennél, de MINDENNÉL többet nyom a latba az, hogy hol van. Mennyire központ, közlekedési csomóponthoz közel van-e, milyen a környék, az utca, mennyire tré helyen kell átmenni, hogy eljuss a legközelebbi megállóba, keresztet kell-e vetni minden alkalommal, amikor elhagyod a lakást, lehet-e füldugó nélkül létezni, és így tovább. Pofátlanul meg tud szaladni az értékesítők keze, amikor árat kell írni egy jó elhelyezkedésű (és akkor a minőségről még nem beszéltünk...) lakásra, azért, mert pontosan tudják, hogy ez az a szempont, ami SENKINEK nem mellékes.
MEKKORÁT?
Nem a méret a lényeg, mert....nem a fenét nem. El kell férnie valahol az évek során felhalmozott és azóta nélkülözhetetlenné vált sok biszbasznak, könyv- CD-és DVD gyűjteménynek, négy évszakra kialakított ruhatárnak, szerencsés esetben férjnek, gyereknek és macskának - és akkor még nem főztünk. Érdemes egy tól-ig határt szabni a lakás alapterületére meg a szobaszámára vonatkozóan.
MILYEN FEKVÉSŰT?
OK, lehet, hogy ez csak nekem sarkalatos pont de ha nem süt a nap vagy nem ér el hozzám a napfény, én nem vagyok használható. Másnak meg jó a sötétebb lak is. Nem vagyunk egyformák, pont ezért kell ezt előre átgondolni, mert senki ne fizessen déli fekvésűért többet, ha jól elvan a délutáni szürkeségben is, az olyan fotoszintetizáló, mint én meg gondolkodjon el azon, hogy milyen másik ponton tud lefaragni az igényeiből.
RÉGIT VAGY ÚJAT?
Az örök kérdés. Én bevallom, szeretem a tiszta lapot, és számomra az a gondolat, hogy beköltözzek valahova, ami már másoknak az élettere volt, ettek ittak, betegeskedtek, buliztak, dugtak ott előttem...hát az egy kicsit creepy. Nem akarok azon gondolkodni, mi történt a fürdőkádban, van-e poltergeist a padláson vagy az előző család kamasz fiacskája ebben a sarokban nyúlt-e először magához. Ez valami családi örökség lehet nálam amúgy, mert szüleim is irtóznak a használt lakástól, de persze ez sokakat meg egyáltalán nem zavar. Lényeg, hogy egy megvásárolandó lakás nekünk vevőknek alapanyag, és mint ilyen még új állapotában a leginkább formálható, de döntsük el, mennyire akarjuk az új lakásban való létet azzal kezdeni, hogy szétverjük a kócerájt - és marad-e rá pénzünk. És kénytelen vagyok eloszlatni azt a hitet is, hogy az új drágább, mert – visszatérek az első pontra- az elhelyezkedése simán egy szuper új építésű lakás fölé tudja sorolni a közepesen leharcolt állapotban levő régit, és akkor még a vagyonszerzési illeték nevű istenáldásáról nem is beszéltem, ami új építésű lakásoknál 15 millióig ingyenes és csak azon felül fizetendő.
MI LEGYEN BENNE MINDENKÉPPEN?
Kell egy gyerekszoba, legyen külön a fürdő és a WC, minden vágyam egy gardrób vagy nem tudok élni erkély nélkül – ez is mindenkinek más, de érdemes még az elején tisztázni, mert semmi értelme olyan lakás megnézésére időt pazarolni, amiből hiányzik valami, ami nekünk alapkövetelmény, és később nem toldható a lakáshoz.
KIZÁRÓ OKOK
Földszint, tetőtér, alatta halad el a Hungária körút teljes forgalma, több, mint 3 átszállással érhető csak el a központ, nincs lift, magas a rezsi, 10 évnél régebbi a ház...ugyanaz érvényesül, mint az előző pontnál, drágább az ember ideje annál, mint hogy megnézzen egy olyat, aminél akár egy kizáró ok is fennáll.
Valahogy ezeknek a mentén - és persze jópár "óbazmeg hogy néz ez ki, és hogy kérhetnek el érte ennyit?" kategóriás lakás megtekintése után- nálam is felállt a szempontrendszer. Lényeg, hogy ezek a szempontok a lakásnak azokra az alapadottságaira vonatkozzanak, amiken később sehogy sem tudok változtatni.
Nekem napos lakás kellett, viszonylag frekventált, biztonságos helyen, kicsi (mert nagyobbra nincs pénzem), de jó elosztású, erkélyes, külön fürdővel és WC-vel, nem földszinten, és jól berendezhető, nem amorf formájú meg extraszűk helyiségekkel. Ezek után egész sok időm felszabadult csodával határos módon, és sokkal kisebb merítésből szemezgethettem - de már kezdett derengeni a fény az alagút végén. Hát még ha ezzel kezdtem volna...de végül is életemben először csináltam ezt végig, ráadásul egyedül.
